Rákosi Sáté Rezervátum

Útban a Sáté fele...

A projekt koncepciója

 Projektünk a Greenway mozgalom ideológiáját igyekszik követni és gyakorlatba ültetni a felcsíki régióban. Ez a mozgalom közismert és elismert kezdeményezés az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Olyan kezdeményezés, amely a régiók természeti és kulturális örökségét próbálja értékesíteni a fenntartható fejlődés elvei alapján. A Greenway-ek tulajdonkeppen olyan „zöld" hálózatok, melyek példaértékűen ötvözik egy régió környezeti és kulturális értékeinek védelmét, ezáltal elősegítve az illető régió fenntartható gazdasági fejlődését. A zöld utak alap-infrastruktúráját általában kijelölt ösvény képezi, kiemelve ezen kezdeményezések ökoturisztikai jellegét. Ennek szerves részét képezi az eredményesebb európai biodiverzitás-monitorizálás, amely kimondja, hogy a civil társadalmat teljesen integrálni kell a monitorozási folyamatba, hogy nemzeti és EU-szinten is időszerű és megfelelő adatokkal járulhassanak ahhoz hozzá. Amikor az országos jelentéseket az Európai Bizottság értékeli, különös figyelmet kell szentelni a kedvező természetvédelmi helyzet referenciaértékeinek megállapítására, és szükség esetén javítani kell az útmutatást és gyakorlati tanácsokat. Mivel Felcsíkon (Csíkkarcfalván - Csíkjenőfalván) tavaly megvalósítottunk egy „zöldutat", ezért szerettük volna folytatni ezt, és a Madarasi Hargita közelében lévő Rákosi Sáté természetvédelmi területet is a hálózatba kívántuk kapcsolni. Mégpedig úgy, hogy ez a tevékenység a fiatalok minél intenzívebb bevonásával történjen, hiszen ők viszik majd tovább ezt a koncepciót. Annak érdekében, hogy minél reprezentatívabb legyen az akció, a lehetőségeinkhez képest minden érintett település (Csíkrákos, Csíkmadaras, Csíkdánfalva) iskoláját bevontunk, illetve a megyeszékhelyől, Csíkszeredából is a Nagy István Művészeti Líceumot. Ebben a projektben a helyi természeti értékek megismertetését úgy kapcsoltuk össze a környezettudatosító aktivitásokkal, hogy a száraz ismeretanyag a kreatív alkotói munkával egészüljön ki, illetve játékkal. Ez azért is fontos volt, mert az általános iskolások és kisiskolások figyelmüket nem tudják hosszú ideig egy dologra összpontosítani, következésképpen így elkerülhettük, hogy unalmas és megterhelő programok legyenek.

Pinguicula Vulgaris

Erdei iskola (első szakasz) 

Az erdei iskola első szakaszában a fiatalok tevékenységet Demeter László, a csíkszeredai Sapientia EMTE tanára, irányította és felügyelte, míg Csíkszeredából Bakó Klára tanár, a Grafirka Egyesület képviselője, illetve Lukács Andrea tanítónő, illetve Kisgyörgy Tamás tanár a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumból irányította szakmailag a fiatalokat. A csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskolából Pálosi Veronika tanárnő, míg a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa részéről Fazakas Gabriella vett részt a tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában. Az erdei iskola első szakaszát, melynek keretén belül a mintegy 120 fiatal oktatása zajlott, 2011. augusztus 23-27 közötti időszakban bonyolítottuk le. Az erdei iskolai tevékenységek fiatalokra gyakorolt hatása pozitív előrelépésnek könyvelhető el, hiszen a környezettudatosítás mellett egyfajta informális kampányként is értelmezhetjük a Rákosi Sáté természetvédelmi terület szempontjából. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy közvetett módon az erdei iskolában résztvevő fiatalok családi és baráti kapcsolatait is érinti. Külön kiemelnénk, hogy az erdei iskola vezetőinek és szervezőinek többsége pedagógusként dolgozik és nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik az ilyen jellegű környezettudatosító tevékenységek lebonyolításában. Az erdei iskolában zajló tevékenységek tematikusan voltak felépítve. Első nap a Rákosi Sáté természetvédelmi terület bejárásával és tanulmányozásával voltak elfoglalva a fiatalok. Az idő nagyrészét az endemikus- és jégkorszaki maradvány fajok tanulmányozásával töltötték, mint például a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) vagy a bőtermő mámorka (Empetrum nigrum subsp. hermaphroditum). A növények tanulmányozása mellett felkeresték a Szökő-patak vízesését, amely a Madarasi Hargita másik nagy érdekessége. A gyerekek a biológusokat követve nagy élvezettel segédkeztek a patak medrének tanulmányozásában és érdeklődéssel hallgatták a bemutatókat az egyes fajokról. Kielemezték a patakban található élőlényeket és számos fotót készítettek róluk. Mindenki számára ez volt az egyik legizgalmasabb tevékenység az erdei iskolán belül. A botanikai rezervátumban szerzett élményeket a diákok délután lefestették, rajzoltak, illetve montázsokat készítettek. Továbbá a diákok hozzáláttak a képkockák megrajzolásához annak érdekében, hogy a csoportjuk minél értékesebb és élvezetesebb animációt tudjon készíteni. A második napi programot nagyban befolyásolta a rossz időjárás, így a tevékenységek egy részét délutánra kellett átütemezni. A második nap a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, Csonta László tartott környezettudatosító kiselőadásokat a víz szennyezésről, a talaj szennyezésről, a levegő szennyezésről, az ökológiai lábnyomról, a globális felmelegedésről és a szelektív hulladékgyűjtésről. A közel 2 órás előadás alatt a gyerekeknek folyamatosan vetített projektorral, és érdekes filmecskéket játszott be, amelyek didaktikai értékük mellett humorosak is voltak. A kiselőadások interaktívak voltak, ugyanis minden egyes témával kapcsolatban több kérdés hangzott el, amelyekre a helyesen válaszoló diákok különböző környezettudatosítással kapcsolatos jutalmat kaptak. Például „Óvd a környezetet!" feliratú matricát, vagy a szelektív hulladékgyűjtésről szóló brosúrákat. Az előadások végén a gyerekek megnézték a Jégkorszaki növények birodalma című természetfilmet, amely a Rákosi Sáté élővilágát mutatja be. Ez a film képviseli idén Romániát az Európai Parlament Újságírói Díjának Gáláján. A forgatócsoport elbeszélése szerint a film célja ugyanaz, mint a területet a '70-es évektől kutató Rácz Gáboré és tanítványáé, Pokorny Lászlóé, vagyis az, hogy a helyi, megyei és központi hatóságok végre felfigyeljenek a tőzeglápra és próbálják megmenteni az egyedülálló jégkorszaki maradványnövényeket, nyilvánítsák védetté a területet. A kiselőadások után újra alkotói tevékenységek következtek. A diákok egy része a már megkezdett munkáit folytatta, míg mások új feladatokat kaptak. Az „animációs stúdiókban" pedig csoportokra osztva folytatták a munkát a filmes stáb felügyeletével és segítségével. Ugyanakkor a filmesek a már elkészült animációs részeket digitalizáltak, szerkesztették, illetve esetenként feliratozták. A harmadik napon közös munkát kaptak feladatul a diákok, ami abból állt, hogy különböző (adott nagyságú) követ kellett gyűjtsenek, amit megfestettek temperával, majd a Madarasi Hargita panzió udvarán egy óriási színes falevelet raktak ki közösen. Ez a technikát „land art"-nak hívják. Az alkotás érdekessége az volt, hogy mindenki hozzátette az elkészült zöld falevélhez a saját köveit. Az estét a gyerekek rövid előadásokkal, énekekkel, illetve rögtönzött színjátékkal zárták, amit hármas vagy négyes csoportokban adtak elő. Az előadások nagyrésze a természettel (állatokkal, növényekkel) kapcsolatos témát dolgozott fel. A negyedik nap az animációk kidolgozásával, kérdőívek kitöltésével, a gyerekek filmezéseivel és párokra osztott csapatversennyel telt. A változó időjárás miatt a programok egy része kint folyt, majd bent.




Turisztikai információs táblák felállítása Csíkrákoson, Csíkmadarason és Csíkdánfalván

 

A projekt keretén belül állítottuk felállítottunk 3 db. turisztikai információs táblát, Csíkrákos, Csíkmadaras, illetve Csíkdánfalva központjában. A helyi tanáccsal közösen, Péter Márta irányításával megkezdtük a turisztikai irányjelző táblák elhelyezését is, Csíkrákos központjától kiindulva a Madarasi Hargita irányába a Rákosi Sáté botanikai rezervátumig. A jelzett útvonal többek között érinti Csíkrákos község nyugati határában a Pogányvárat is, mely a Vár-patak és a Súgó-patak által közrefogott 1274 m magas sziklacsúcson található. A várrom tulajdonképpen lemezes törésű, andezit sziklatömb, melyet balról kerül meg az ösvény. A keleti oldalon érünk fel a várba, az egykori kapu helyén. Ha körbejárjuk a várfalak maradványai mentén a várat, két, nagyon szép kilátást nyújtó panorámapontot is találunk, a délkeleti és délnyugati szögletekben. Megcsodálhatjuk a Vár-patak völgyét, illetve a Madéfalvi- és Rákosi Hargita csúcsait. Alattunk pedig 15-20 méteres meredek sziklafalak találhatók.

A turisztikai információs táblák tartalmazzák a projektben szereplő útvonalak légifelvételes (sztereo 70) turisztikai irányvonalát (a felújított turistaösvényt), a rezervátum határvonalát és néhány jellegzetességet a projektből. A kétnyelvű információs táblán feltüntettük a projekt címét, célját, a támogatók és partnerek nevét és logóját.